A koronavírus jelentős kockázat, jó, ha tudjuk minden tiszta-e?

Környezetünk tisztaságától is függ, fogékonyak vagyunk-e a fertőzésre 

Immunrendszerünk állapotát jelentős mértékben befolyásolja, hogy milyen a környezetünk, megfelelő volt-e takarítás és fertőtlenítés – különösen a Covid-19 vírus megjelenése óta értékelődött fel ez a szemlélet. A vírus pedig már nyolcadik hónapja tombol a világban.

A ma ismert vírusok évmilliók alatt, evolúciós szelekció révén válogatódtak ki a vírusreceptorokhoz kapcsolódni nem képes többi „életképtelen” vírus közül. Így volt ez többek között a koronavírussal is. A koronavírus lipidburokkal rendelkező egyszálú RNS-vírus, mely a hétköznapi náthától a súlyosabb légúti megbetegedésekig okozhat elváltozást. Emberről-emberre cseppfertőzéssel terjed, fertőzött váladékok által direkt vagy indirekt kontaktussal. Számítások szerint már egypercnyi beszéd során is több vírusrészecskét tartalmazó aeroszol keletkezhet, mely sok méterrel messzebbre is képes eljutni. A levegőben az aeroszolos terjedés során az 5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskékben a vírusok még órákig fertőzőek maradhatnak, miközben a cseppecskék kiülhetnek, nekiütköznek a felületeknek/használati tárgyaknak. Minél többen és hosszabb ideig tartózkodunk egy zárt térben (munkahelyeken, közlekedési eszközökön, közösségi terekben), a fertőzés átvitelének esélye annál jobban növekszik. Egy japán kutatócsoport vizsgálata szerint zárt térben 18,7-szer nagyobb a vírus átadásának esélye, mint nyílt térben. Különösen növekszik a fertőzés kialakulása légáramlás által, tehát ha valamilyen légtechnikai eszköz (ventilátor, légkondicionáló, légszűrő) is működik a zárt térben. Az aeroszolban lévő vírus a belégzés során olyan mélyre is bejuthat a tüdőbe, ahová a nagyobb cseppecskék nem képesek bejutni. Itt az angiotenzinkonvertáz enzim-2 (ACE2) receptorhoz kötődnek, melyek nemcsak a tüdőben, de az erek falában illetve az idegrend- szerben is megtalálhatóak. Elképzelhető, hogy az eltérő ACE2-gének eltérő tulajdonságú receptorokat kódolnak: az egyikhez a vírus könnyebben tud kapcsolódni a másikhoz kevésbé.

A tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodnak és ez a tüdőben a fertőzött sejt széteséséhez vezet. Ekkor szervezetünk kevesebb oxigénhez jut, a szén-dioxid kivitel sem lesz megfelelő, valamint a kapillárisok elégtelen működése következtében a vérkeringés egyre gyengébbé válik, különösen a gyulladt területeken. A jobb vérköri nyomás elkezd nőni, mely a szív nagyfokú terheléséhez és a keringés összeomlásához vezet. Előfordul a szagérzékelés elvesztése is, mely arra utalhat, hogy a vírus az orrból az idegpályák mentén egészen az agyban levő szaglógumóig jut el.

A koronavírus ráadásul felkészületlenül éri szervezetünk immunrendszerét, emiatt súlyosabb tünetek alakulhatnak ki. Mivel a vírusfertőzések korai fázisában még nincsenek jelen antitestek a szervezetben, a T-sejtekre óriási feladat hárul szervezetünk védelme érdekében. A T-sejtek a fehérvérsejtek egyik alcsoportját képezik, és központi szerepet játszanak a sejtes immunválasz, többek között a fagocitózis működtetésében.

Amit érdemes megtenni a fertőzések elkerülése érdekében

A gyógyszer- és a vakcina fejlesztés akár 3-5 évbe is kerülhet, és az engedélyezési eljárásokig a leendő készítménynek, oltóanyagnak számos vizsgálaton kell megfelelnie, többek között az állati- és a humánkísérletekben. Így a biztonságos koronavírus-vakcinára is biztosan várnunk kell még. A legfontosabb, amit tehetünk, a higiéniai szabályok fokozott betartása, a gyakori szellőztetés a fertőtlenítő kézmosás. Lehetőség szerint 60 százalékos alkohollal fertőtlenítsük a kezünket. Ennek hiányában meleg folyóvízzel tisztító hatású szappannal mossunk kezet.

A maszk helyes használata is rendkívül fontos – felvételénél és levételénél különösen legyünk körültekintőek. Az egymás közötti védőtávolságra fokozottan ügyeljünk, legalább az 1-1,5 m távolságot tartsunk. Immunrendszerünk védelme és erősítése érdekében fogyasszunk különösen sok gyümölcsöt és zöldséget, figyeljünk a napi 1,5-2 l folyadék fogyasztására.

Fokozott figyelmet fordítsunk a bél mikrobiom biológiai és genetikai sokszínűségére (vagyis együnk változatosan), mert ez támogatja immunrendszerünk működését. Igyekezzünk a szervezetet multivitamin-készítményekkel erősíteni. Különösen ügyeljünk a D3 vitamin bevitelére, mely az immunrendszerünk hatékonyabb működését is segíti.

Ellenőrizzük is, hogy valóban tiszta-e környezetünk?

Környezettünk és a magunk tisztaságára fokozottan ügyeljünk, mint mondja a közmondás „a tisztaság fél egészség”. Könnyen megbizonyosodhatunk a takarítás és fertőtlenítés hatékonyságáról, ha az ATP mennyiségét mérjük a környezetünkben és mindazon felületeken, melynek eszközét láthatjuk a színes Ensure Touch luminométer ábrán.

Használatával 15 másodpercen belül meg tudjuk mondani, milyen a felület tisztasága. Bátran kijelenthetjük, az alacsony ATP-szint azt jelzi, hogy eredményes volt a tisztítás/takarítás illetve fertőtlenítés. Ha sikerül alacsony szinten tartanunk az ATP jelenlétét, akkor jelentős lépést tettünk annak érdekében, hogy a fertőzéseket kivédjük és a mikrobák számát sikeresen csökkentsük. Maga az ATP valamennyi élő és elhalt sejt energia hordozó/tároló vegyülete, így jelenlétéből következtethetünk a tisztaságra